SZKLERODERMA

Előrelépések a szkleroderma kezelésében

A szkleroderma, más néven szisztémás szklerózis egy halálos autoimmun betegség, amely a kötőszövetet érinti, azt a rostos hálózatot, amely a szervezet szöveteinek és szerveinek vázát és támasztékát alkotja. A szkleroderma gyulladást, érkárosodást, és végül a bőr, izmok, erek és belső szervek jelentős mértékű hegesedését okozza. A szkleroderma kifejezés jelentése szó szerint „kemény bőr“.

A szklerodermának két fő típusa van: diffúz és limitált. A diffúz szkleroderma a bőrt és számos belső szervet érinti. Gyakran rendkívül gyors a lefolyása és végzetes lehet. A limitált szkleroderma lefolyása másrészt sokkal lassúbb. Általában egy bizonyos tünetmintázatot követ, amelyet CREST szindrómának neveznek:

  • Calcinosis, pontosabban bőrkalcinózis – apró kalcium lerakódások a bőr alatt
  • Raynaud-jelenség – a kéz- és lábujjak elszíneződése hőmérséklet-változások vagy stressz hatására
  • Esophagealis, vagyis nyelőcső érintettség – nyelési nehezítettség és gyomorreflux
  • Sclerodactylia (ejtsd szklerodaktília) – feszülő, megkeményedett bőr főként a kéz- és lábujjakon
  • Teleangiektázia – Piros foltok vagy vonalak a kezeken és/az arcon

Miközben a szkleroderma egy végzetes autoimmun betegség [1], a jelenlegi gyógyszerek és kezelések csupán tüneteik. Nem képesek megakadályozni, lelassítani vagy leállítani a betegség alapját jelentő hegszövet képződést [2]. Mindemellett a Neprinolt, amely a szerratiopeptidáz (szerrapeptáz), nattokináz, lipáz, proteáz, amla, papain, bromelain, rutin, Q10-koenzim és magnézium szabadalmaztatott kombinációja, kifejezetten azért hozták létre, hogy támogassa a szervezetet a hegszövet fő komponensét képviselő fibrin káros hatásaival szembeni védekezésben. A Neprinol fehérjeemésztő és fibrinoldó enzimjeinek, illetve egyéb tápanyagainak kombinációja nem csupán a CREST tüneteket enyhíti, hanem a szkleroderma kialakulásához és előrehaladásához hozzájáruló folyamatok ellen is.

A betegség okának legyőzése

A kutatók még mindig vizsgálják, hogy mi okozza a kollagén, fibronektin és egyéb fehérjék, szklerodermához vezető túlzott termelését és felhalmozódását a bőrben és a belső szervekben [3]. Pillanatnyilag a kutatók úgy vélik, hogy több genetikus és környezeti tényező lép kölcsönhatásba egymással, az erek károsodását okozva [4, 5]. Ez a károsodás „javítási üzemmódba“ helyezi a szervezetet, ami fokozza a gyulladást. Ez a károsodás a vérben levő szabad gyökök mennyiségét is fokozza, ami antitestek kialakulásához és fibrintúltermeléshez vezet.

Ez egy bonyolult folyamat, amely nem mindig lépésenként zajlik. Mindemellett, a Neprinol enzimjei és más természetes összetevői képesek beavatkozni és segíteni a betegség szinte bármely stádiumában.

Érkárosodás

Az érkárosodás az első lépés a szkleroderma kialakulásában. Ez a változások széles skáláját foglalja magába, az erek belső borításának károsodásától az érfal megvastagodásán keresztül az ér részleges vagy teljes elzáródásáig [5]. Ezek az érfal változások korlátozzák a szövetek vér-, oxigén-és tápanyag ellátását, ami szöveti károsodáshoz vezethet, és hegesedést okozhat. Ezért az érkárosodás megakadályozása vagy kezelése létfontosságú a szkleroderma előrehaladásának szabályozásában és a szervi károsodás megelőzésében.

Állatkísérletekben kimutatták, hogy a népszerű japán erjesztett szójabab ételből kivont fibrinlebontó enzim a nattokináz [6] meggátolta az artériák érkárosodás következtében kialakuló megvastagodását [7–9]. Ezt azzal magyarázták, hogy a nattokináz képes lebontani az érfal közelében keletkező vérrögöket.

Gyulladás

A szklerodermás betegeket két különböző gyulladástípus érinti. Az első a betegség korai szakaszában alakul ki az érkárosodással szembeni reakcióként. A második fajta gyulladás később jelentkezik bárhol a szervezetben és helyétől függően különböző tüneteket okozhat:

  • artritiszt – ízületi gyulladást
  • miozitiszt – izomgyulladást
  • szerozitiszt – a szívet borító savós hártya gyulladását
  • pleuritiszt – a tüdőt borító savós hártya gyulladását

A Neprinol számos nagy hatású klinikailag kipróbált gyulladáscsökkentő enzimeket tartalmaz. A fibrinlebontó enzimekről kimutatták, hogy gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkeznek [10, 11] és a szerrapeptáz különösen jó hatású a tüdő gyulladásos elváltozásaiban [12]. Az indiai egresként is ismert amlát évszázadokon keresztül alkalmazták a hagyományos ázsiai orvoslásban a szöveti gyulladások kezelésére [13, 14]. A papayából kivont enzim, a papain szintén mutatott gyulladáscsökkentő aktivitást reumás megbetegedésekkel kapcsolatosan végzett tudományos vizsgálatokban [15]. Egyéb összetevőkkel együtt alkalmazva a papain enyhíti a torok gyulladását és duzzanatát is [16–18]. Az ananászból kivont bromelain és a növényi bioflavonoid, a rutin szintén rendelkeznek gyulladáscsökkentő hatással [19–21].

A gyulladás csökkentése különösen fontos a szklerodermához hasonló betegségekben, nem csak azért mert hozzájárul a fájdalom és egyéb tünetek csökkentéséhez, hanem azért is mert korlátozza a szöveti károsodást és elősegíti az új, egészséges szövetek kialakulását [22]

Szabad gyökök okozta károsodás

A szabad gyökök erősen romboló hatású molekulák, amelyek természetes módon is előfordulnak, illetve toxinok révén is termelődnek. A kutatók felfedezték, hogy szklerodermásoknál a szabad gyökök fontos szerepet játszanak az egészséges szövetek károsodásában és a hegszövet kialakulásában [2]. A szabad gyökök csökkentik a vérrögöket és hegszövetet lebontó természetes enzimeket is, hozzájárulva a szkleroderma tüdőfibrózisához [23]. Nagy valószínűséggel a szabad gyökök okozta folyamatos kár a szklerodermára jellemző folyamatos szöveti károsodás vezető oka [2].

A Neprinol képes „leküzdeni “a szabad gyököket nagy hatású antioxidánsai, az amla és a rutin segítségével. Laboratóriumi vizsgálatokban igazolták az amlakivonatok elhúzódó és széles spektrumú antioxidáns hatását, ami megvédi a szöveteket a szabad gyökök vagy egyéb tényezők okozta oxidatív stressztől [24]. A rutin meggátolja a gyulladásos folyamatok útján kialakuló szabad gyökök termelését [25].

A magnéziumpótlás szintén képes meggátolni a szabad gyökök okozta érkárosodást. Beszámoltak arról, hogy a rágcsálóknál jelentkező magnéziumhiány fokozza a szabad gyökök termelődését, ami összefüggésben lehet az embereknél szklerodermás esetekben kimutatható elváltozásokhoz hasonló érkárosodáshoz és aorta megvastagodáshoz [26].

Autoimmunitás

A szklerodermás betegek 70–95%-ánál mutathatók ki az egészséges testszövetek támadására „beprogramozott“ antitestek [27]. Ha a Neprinolt éhgyomorra vesszük be enzimjei a vérben keringenek [28–30] és lebontják az emésztetlen ételmaradványokat, a toxikus részecskéket, az elhalt sejteket és az idegen részecskékhez, pl. baktériumokhoz vagy vírusokhoz kötődő ellenanyagokat. Ezek a dolgok fertőzést és autoimmun reakciókat okozhatnak, A hulladékanyagok eltávolítása a véráramból „lecsillapítja“ az immunrendszert és segít helyreállítani a szervezet természetes egyensúlyát. Az enzimek használata az immunrendszer kiegyensúlyozása céljából lehetővé teszi a károsodott szövetek megfelelő helyreállítását is [31, 32].

Fibrózis

A hegszövet lerakódását szklerodermában azzal magyarázzák, hogy a szervezet nem képes leállítani a sebgyógyulási folyamatot, és így a hegszövet túltermelődik. A gyógyulási folyamatot rendes körülmények között a fibrinlebontó enzimek szabályozzák. A gyulladás, a szabad gyökök és egyéb tényezők azonban túlzott mennyiségű fibrintermelést és hegszövet kialakulást okozhatnak [2].

A nattokináz, szerrapeptáz és bromelain fibrinoldó és a fibrineltávolítást fokozó enzimek [33, 34]. Ezeknek az enzimeknek a hatásmechanizmusáról részletesebb információkat a Neprinol és a fibrin című cikkben talál.

A fibrint lebontó kezelések jótékonyan hatnak a szklerodermás betegekre,bőrül puhább és vékonyabb lesz, mozgástartományuk fokozódik és a tüdőfunkció hanyatlása lelassul [35, 36]. A fibrinoldó szerekkel történő kezelésről azt is kimutatták, hogy enyhíti a Raynaud-jelenség tüneteit az előrehaladott szklerodermában szenvedőknél [37, 38] és megelőzheti a szkleroderma leggyakoribb szövődményének, az interszticiális tüdőbetegségnek a kialakulását. További információkért lásd a Tüdőfibrózis című cikket.

A Neprinol enzimterápia választása szklerodermában

Nincs két egyforma szkleroderma eset; ezért a kezelési lehetőségek kiválasztásánál nagyon fontos azonosítani a betegség altípusát, stádiumát és az érintett szerveket. Mindemellett a Neprinol enzimekből és egyéb tápanyagokból álló egyedülálló kombinációja a szklerodermában érintett majd minden  folyamatra és a betegség progressziójára is hatással van, csökkenti a gyakoribb tüneteket és megelőzi a szövődményeket; így a Neprinol egy másik lehetőséget kínál a hagyományos receptre kapható gyógyszerek mellett.

 

Referenciák:

  1. Rao A, Khanna D. Scleroderma and Fibrosing Disorders: Advances in Management. Adv Rheumatol. 2010;8(2):53-62.

  2. Gabrielli A, Svegliati S, Moroncini G, Pomponio G, Santillo M, Avvedimento EV. Oxidative stress and the pathogenesis of scleroderma: the Murrell's hypothesis revisited. Semin Immunopathol. 2008;30:329-337.

  3. Black CM, Stephens CO. Scleroderma-systemic sclerosis. In: Maddison PJ, Isenberg DA, Woo P, Glass DN, eds. Oxford textbook of rheumatology. Vol. 2. New York, NY: Oxford University Press; 1993:771-789.

  4. Charles C, Clements P, Furst DE. Systemic sclerosis: hypothesis-driven treatment strategies. Lancet. 2006;367:1683-1691.

  5. Prescott RJ, Freemont AJ, Jones CJ, et al. Sequential dermal microvascular and perivascular changes in the development of scleroderma. J Pathol. 1992;166:255-263.

  6. Sumi H, Hamada H, Tsushima H, Mihara H, Muraki H. A novel fibrinolytic enzyme (Nattokináz) in the vegetable cheese Natto; a typical and popular soybean food in the Japanese diet. Experientia. 1987;43:1110-1111.

  7. Gong M, Lin HB, Wang Q, Xu JP. Effect of Nattokináz on restenosis after percutaneous transluminal angioplasty of the abdominal artery in rabbits. Nan Fang Yi Ke Da Xue Xue Bao. 2008;28(9):1538-1541.

  8. Suzuki Y, Kondo K, Matsumoto Y, et al. Dietary supplementation of fermented soybean, natto, suppresses intimal thickening and modulates the lysis of mural thrombi after endothelial injury in rat femoral artery. Life Sci. 2003;73:1289-1298.

  9. Suzuki Y, Kondo K, Ichise, H, et al. Dietary supplementation with fermented soybeans suppresses intimal thickening. Nutrition. 2003;19:261-264.

  10. Selezneva AA, Bolshakova MD. Proteolytic complex from Aspergillus terricola. Prikl Biokhim Mikrobiol. 1986;22(1):3-11.

  11. Selezneva AA, Babenko GA, Bolshakova MD, Rozhanskaia TI, Margolina NA. Preparative isolation of terrilytin components and study of their enzymatic properties. Prikl Biokhim Mikrobiol. 1976;12(3):416-420.

  12. Mazzone A, Catalani M, Costanzo M, et al. Evaluation of Serratia peptidase in acute or chronic inflammation of otorhinolaryngology pathology: a multicentre, double-blind, randomized trial versus placebo. J Int Med Res. 1990;18:379-388.

  13. Asmawi MZ, Kankaanranta H, Moilanen E, Vapaatalo H. Anti-inflammatory activities of Emblica officinalis Gaertn leaf extracts. J Pharm Pharmacol. 1993;45:581-584.

  14. Ihantola-Vormisto A, Summanen J, Kankaanranta H, et al. Anti-inflammatory activity of extracts from leaves of Phyllanthus emblica. Planta Med. 1997;63:518-524.

  15. Leipner J, Iten F, Saller R. Therapy with proteolytic enzymes in rheumatic disorders. BioDrugs. 2001;15(12):779-789.

  16. Raus I. Clinical studies on Frubienzyme in a controlled double-blind trial. Fortschr Med. 1976;94:1579-1582.

  17. Bienen H, Raus I. Therapeutic comparison of throat lozenges. MMW Munch Med Wochenschr. 1981;123:745-747.

  18. Reinecke M. Treatment of inflammatory diseases of the mouth and throat with Larypront in ENT practice. MMW Munch Med Wochenschr. 1976;118:1253-1254.

  19. Hale LP, Greer PK, Sempowski GD. Bromelain treatment alters leukocyte expression of cell surface molecules involved in cellular adhesion and activation. Clin Immunol. 2002;104:183-190.

  20. Cruz T, Galvez J, Ocete MA, et al. Oral administration of rutoside can ameliorate inflammatory bowel disease in rats. Life Sci. 1998;62:687-95.

  21. Galvez J, Cruz T, Crespo E, et al. Rutoside as mucosal protective in acetic acid-induced rat colitis. Planta Med. 1997;63:409-414.

  22. Pizzorno JE, Murray MT. Textbook of Natural Medicine. 3rd ed. New York, NY: Churchill Livingstone; 2005:1138.

  23. Kinnula VL, Fattman CL, Tan RJ, et al. Oxidative stress in TÜDŐFIBRÓZIS. A possible role for redox modulatory therapy. Am J Respir Crit Care Med. 2005;172:417-422.

  24. Chaudhuri RK. Emblica cascading antioxidant: a novel natural skin care ingredient. Skin Pharmacol Appl Skin Physiol. 2002;15(5):374-380.

  25. Ronzio B. Polyphenols as Anti-Inflammatory Agents. J Naturopath Med. 2000;9(1):44-50.

  26. Shivakumar K, Kumar BP. Magnesium deficiency enhances oxidative stress and collagen synthesis in the aorta of rats. Int J Biochem Cell Biol. 1997;29(11):1273-1278.

  27. Harris ML, Rosen A. Autoimmunity in scleroderma: the origin, pathogenetic role and clinical significance of autoantibodies. Curr Opin Rheumatol. 2003;15:778-784.

  28. Moriya N, Nakata M, Nakamura M, et al. Intestinal absorption of serrapeptase (TSP) in rats. Biotechnol Appl Biochem. 1994;20(Pt 1):101-108.

  29. Erlund I, Kosonen T, Alfthan G, et al. Pharmacokinetics of quercetin from quercetin aglycone and rutin in healthy volunteers. Eur J Clin Pharmacol. 2000;56:545-553.

  30. Fujita M, Hong K, Ito Y, Misawa S, Takeuchi N, Kariya K, Nishimuro S. Transport of Nattokináz across the rat intestinal tract. Biol Pharm Bull. 1995;18(9):1194-1196.

  31. Vokálová I. Systémová enzýmoterapia v liečbe detí s recidivujúcemi respiračními infekcemi. Vox Pediatriae. 2002;2(9):29-30.

  32. Onken JE, Greer PK, Calingaert B, et al. Bromelain treatment decreases secretion of pro-inflammatory cytokines and chemokines by colon biopsies in vitro. Clin Immunol. 2008;126(3):345-352.

  33. Fujita M, Hong K, Ito Y, et al. Thrombolytic effect of Nattokináz on a chemically induced thrombosis model in rat. Biol Pharm Bull. 1995;18:1387-1391.

  34. Maurer HR. Bromelain: biochemistry, pharmacology and medical use. Cell Mol Life Sci. 2001;58:1234-1245.

  35. Zarafonetis CJ. Para-aminobenzoic acid therapy in scleroderma and lymphoblastoma cutis. J Lab Clin Med. 1948;33:1462-1463.

  36. Zarafonetis CJ, Dabich L, Devol EB, et al. Retrospective studies in scleroderma: pulmonary findings and effect of potassium p-aminobenzoate on vital capacity. Respiration. 1989;56:22-33.

  37. Jarrett PE, Morland M. Treatment of Raynaud's phenomenon by fibrinolytic enhancement. Br Med J. 1978;2:523.

  38. Ayres ML, Jarrett PEM, Browse NL. Blood viscosity, Raynaud's phenomenon and the effect of fibrinolytic enhancement. Br J Surg. 1981;68(1):51-54.